A forradalom megítélésével kapcsolatos legújabb botrány a hadsereg 1989. december 15–22. közötti harci naplóinak nyilvánosságra hozatalát érinti – hívta fel a figyelmet Kerekes Károly parlamenti képviselő napirend előtti felszólalásában a román képviselőházban. A szóban forgó dokumentumokat titkosították, de az „1989 December 21” Egyesület nyomására az Európai Emberjogi Bíróság arra kötelezte a román kormányt, hozza nyilvánosságra ezeket.

A katonai dokumentumokból kiderül, hogy aláíróik már december 15–21 között diktátornak nevezték Ceaușescut, a fennálló rendszert pedig totalitáriusként minősítették –tájékoztatott Kerekes. Teljesen nyilvánvaló, hogy utólag – azaz 1989 végén és 1990 elején – összeállított harci naplókkal állunk szemben. Ezek semmiképpen nem tükrözhetik a katonaság kritikus és ellenséges voltát a diktátorral és a rendszerrel szemben, hiszen december 15 és 21 között az RKP legfelsőbb vezetésének parancsait követve, a forradalom elfojtásának érdekében lőtt a forradalmárok közé.

Következésképpen a katonaság forradalmi múltjának botrányos meghamisítási kísérletével állunk szemben, a valóság ilyenszerű megmásítása egy parlamenti bizottság általi kivizsgálást igényelne, amit a képviselőház elnökének figyelmébe ajánlok – mondta a honatya, majd kiemelte:
a forradalmi múlt ilyen irányú megszépítési kísérletének egyik legjobb példája Marosvásárhely, ahol Ștefan Gușã tábornok szobrának felállítását kezdeményezi a helyi nyugalmazott hadiszemélyzet. Történelmi tény, hogy 1989. december 22. után a katonaságnak teljesen más szerepe volt, azonban az azt megelőző napokban egyáltalán nem tanúsított antitotalitárius magatartást. E tény ellenkezőjének bármilyen módszerrel való bizonyítási kísérlete nem más, mint rendkívül kínos önigazolás – összegezte Kerekes.

www.reggeliujsag.ro