Lehet, hogy a mobil sugárzása nem tesz jót a fejünknek, de a GPS egységeknek még sugárzás sem kell ahhoz, hogy használatuk súlyos következményekkel, agyi elváltozásokkal járjon.

A kanadai McGill egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatással járhat a GPS túlzott használata egy átlagos emberi agyra. Ennek érdekében felerősítették a használat során tapasztalt elváltozásokat, és felettébb aggasztó eredményre jutottak.

Ez pedig az, hogy a helyzetmeghatározó eszközök túlzó használata memória- és tájékozódási problémákat szül. Veronique Bohbot, az egyetem pszichiátriai részlegében dolgozó docens kutatásai szerint a tájékozódáshoz GPS-t használó emberek esetében nagyobb esélye van a memóriáért felelős agyi részek sérülésének.

Az emberek saját agyukat használva kétféleképp navigálnak: tudatosan, a memóriáért felelős területek használatával térbeli térképet felépítve agyukban, vagy amolyan robotpilóta-szerű módban, ahol is például mindig ugyanott fordulunk, mivel megszoktuk, hogy az a rövidebb út. Utóbbi áll legközelebb a GPS-szel történő navigációhoz.

Amikor funkcionális MRI vizsgálatnak vetették alá a vizsgálati alanyokat, kiderült, hogy az első módszerrel navigáló embereknél a hippokampusz (az agyunk térbeli tájékozódásban és emlékezet működésében nélkülözhetetlen része) fokozott aktivitást mutatott. A GPS használata miatt azonban elsorvadhat ez a rész, amely később Alzheimer-kór kialakulásához is vezethet.

A kutatók nem arra kérik az embereket, hogy most azonnal dobják ki a GPS készülékeiket, hanem csupán arra: néha kapcsolják ki. „Lehet, hogy több időt vesz igénybe egy térkép agyban történő felépítése, de megéri” – foglalta össze Bohbot.

technet.hu