A romániai Legfelsőbb Bíróság ítélete nyomán immár megfellebbezhetetlenül az ortodox egyház tulajdonába került a máramarosszigeti kultúrpalota – írja a Krónika erdélyi magyar napilap.

Nem sikerült a máramarosszigetiek egy csoportjának peres úton érvényteleníteni azt a restitúciós határozatot, amely az ortodox egyháznak juttatta a város szecessziós stílusban épült kultúrpalotáját. A Krónika erdélyi magyar napilap beszámolója szerint a román Legfelsőbb Bíróság az elmúlt napokban immár megfellebbezhetetlenül és jogerősen kimondta, az épület a Máramaros és Szatmár Megyei Ortodox Püspökségé.

„Nagyobb összefogásra lett volna szükség a szigeti lakosság részéről, hogy érződjön a tömegek ereje. Mi négyen voltunk az ortodox egyház hatalmas nyomásával szemben" – nyilatkozta a Krónikának Béres István RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki Viorel Miculescu si Vasile Mic önkormányzati képviselőkkel és Ion Marissal, a helyi Rotary Klub elnökével közösen támadta meg a bíróságon a visszaszolgáltatási határozatot.

Béres azt is kifogásolta, hogy a helyi önkormányzat semmit nem tett vagyona megvédése érdekében. A 19 tagú önkormányzati testület 2009 júliusában 11 helyi képviselő támogató szavazatával eldöntötte, nem támadja meg a visszaszolgáltatási határozatot.

A szecessziós kultúrpalotát 1912–1913 között közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket akarta egy födél alá gyűjteni. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került Hollósy Simon Huszti vár című festménye is.

Trianon után a román állam az Astra román egyesületnek adta használatba az épületet. Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész szerint 1938-ban egy ideiglenes bizottság döntése nyomán került az épület az ortodox egyház tulajdonába, és ortodox püspöki palotaként működött 1940-ig. A második bécsi döntést követően a palotát a magyar kincstár tulajdonaként telekkönyvezték, a világháború vége felé hadikórházzá alakították. 1945 után a román állam volt a tulajdonosa. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik az épületben.

MTI