A giuleşti-i szülészeten történt tragédia nem csak a szolgálatos személyzet gondatlansága miatt következ(het)ett be. Ahogyan mondani szokás: mindez benne volt a pakliban. A paklit pedig ez esetben a hazai egészségügyben uralkodó áldatlan állapotok jelentik.

Az utóbbi húsz esztendő legsúlyosabb kórházi tragédiájának tekintik orvosi szakkörökben a bukaresti Giuleşti Szülészeten történt súlyos balesetet, amelynek során öt koraszülött csecsemő égett meg elevenen, további hat pedig súlyos égési sebeket szenvedett, állapota mindmáig válságos.

A sors iróniája

Amint arról már beszámoltunk, a kórház intenzív osztályán, többrendbéli gondatlanság nyomán tűz ütött ki. A helyzetet súlyosbította az a körülmény, hogy az ügyeletes ápolónő, teljesen szabályzatellenesen, nem tartózkodott a helyszínen. Az eddigi vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy az orvosok és asszisztensek egy része Mária-napot ünnepelt. Így a tűz közel fél óráig éghetett, anélkül, hogy valaki is felfigyelt volna rá. Az inkubátorok helyiségében így a hőmérséklet kétszáz Celsius fok föllé emelkedett.

Amint a kis áldozatok egyikének apja megjegyezte, ezen a hőmérsékleten a sütőben pirítják ki a sültet. A tűzoltók dolgát tovább nehezítette az a tény, hogy a mágneses kártyával működő ajtót zárva találták, így további értékes percek mentek veszendőbe. Ráadásul az asszisztensek egyike sem tudta megmondani a teremben található koraszülöttek pontos számát.

A sors iróniája, hogy a kórház büszkeségének számító, valóban korszerű koraszülött részlegen, ahol minden orvosi berendezés saját áramforrással rendelkezik, éppen az ilyenfajta tragédiák megelőzéséért, egy klímaberendezés házi tákolmányú szigeteletlen vezetéke okozott példátlan tragédiát.

A szülészeten a tragédia bekövetkeztekor 53 újszülöttet gondoztak.

27 éve igazgató

A giuleşti-i szülészetnek azonban „múltja van”. Sajnálatos módon a mostani korántsem az első súlyos baleset.

Három esztendővel ezelőtt egy terhes asszony halt meg itt, miután tizenkét órán át hagyták vérezni. Két évvel ezelőtt az egyik asszisztens orvosi szesz helyett tévedésből padlófényesítő szerrel „kezelt” négy koraszülött csecsemőt, aki arcán és fején szenvedett égési sebeseket.

A vétkes megúszta egy megrovással, két kollégáját pedig időlegesen felfüggesztették az állásból, végül pedig mindhármukat három hónapig tartó tízszázalékos fizetéslevonással büntették. Ugyancsak 2008-ban orvosi műhibával vádoltak három orvost, mivel az általuk végzett mesterséges megtermékenyítés nyomán megszületett csecsemő súlyos lábhibával jött a világra.

A kórházat egyébként 1983 óta a mesterséges megtermékenyítés egyik hazai tudora, Bogdan Marinescu egyetemi professzor igazgatja, aki 2005-ben írta be nevét az orvostudomány történetébe azzal, hogy sikeres mesterséges megtermékenyítés után egészséges kisgyermeknek adhatott életet a világ akkor legidősebb kismamája, a 67 éves Adriana Iliescu.

Csakhogy Bogdan Marinescu az utóbbi időben aligha foglalkozhatott túl sokat a giuleşti-i kórházzal, hiszen szerteágazó magánpraxist is folytat. Így részvényese a Lira szülészeti-nőgyógyászati orvosi kabinetnek, továbbá a Marinescu Medical Center magánklinika hasonló profilú kabinetjének vezetője.

Utóbbi létesítményt 2003-ban nyitották meg, tavaly több mint hatvanezer eurós üzleti forgalma volt, profitja pedig elérte az ötvenezer eurót. Marinescu doktor a giuleşti-i kórház orvosi igazgatójával, Mirela Rangával közösen még egy kabinetet vezet, ez azonban pillanatnyilag szünetelteti tevékenységét.

Mirela Ranga egyébként közvetlenül felel valamennyi orvosasszisztens és részlegvezető munkájáért. Így hozzá tartozott az inkubátorok termét legalább 40–50 percre felügyelet nélkül hagyó szolgálatos asszisztens, Florentina Cârstea, a fő bűnös is.

A pakli

A tragédia azonban nem csak a szolgálatos személyzet gondatlansága miatt következ(het)ett be. Ahogyan mondani szokás: mindez benne volt a pakliban. A paklit pedig ez esetben a hazai egészségügyben uralkodó áldatlan állapotok jelentik.

Bár az egyéni felelősségek nem vonhatók kétségbe, tény, hogy a giuleşti-i szülészet – mint minden más kórház az országban – komoly anyagi gondokkal, létszámhiánnyal küzd (ennek ellenére zárolták az üres posztokat), sok esetben pedig a megfelelő orvosi és műszaki felszerelések is hiányoznak.

A bukaresti Grigore Alexandrescu Baleseti Gyermekklinika igazgatója, Dan Enescu kifejtette, Romániában az utóbbi harminc év során nem épült új kórház, az egészségügyi intézmények ötven-hatvan éves, leromlott épületekben működnek, sok gondot okoznak az elavult berendezések; a Grigore Alexandrescu klinika épülete például 125 éves, és jelenleg éppen a földgázvezetékekkel támadt problémájuk.

Miközben normális körülmények között egy asszisztensre legfeljebb két gyermek gondozását bízhatnák, a klinikán jelenleg 11 gyermek jut minden asszisztensre. A giuleşti-i szülészeten a szükségesnél 34 egészségügyi káderrel kevesebb dolgozik.

Bárhol, bármikor?

A történtek példátlanul állanak a hazai és a nemzetközi orvosi szakirodalomban. A tragédia nyomán a kórházat felkereső izraeli orvosküldöttség megállapítása szerint az esetnek be kell kerülnie az orvosi tankönyvekbe.

A Tel Aviv-i egyetem égési sebekkel foglalkozó főosztályvezetője, Haik Joseff nem titkolta, hogy bár sok kisgyermeket ápolt, nem találkozott még olyan esettel, amikor ennyi koraszülöttet ért egyszerre baleset. „Ezek a kicsinyek még csak újszülöttnek sem tekinthetők, és már elszenvedték az emberi lény által elviselhető legsúlyosabb traumát: a megégést” – mondotta.

Külön tragédia, hogy a kórházak lerobbant állapota miatt hasonló baleset bárhol és bármikor bekövetkezhet. Igaz, az egészségügyi tárca most átfogó ellenőrzést indított valamennyi egészségügyi létesítménynél: tüzetesen megvizsgálják minden kórház víz-, áram- és földgázvezetékeit, villamos berendezéseit, tűzvédelmi intézkedéseit, a kórházakat füstjelzőkkel látják el.

Emil Boc szerint a tragédiából a kórházakat átvevő polgármesteri hivataloknak is okulniuk kell. Ígérete szerint szeptemberben megvizsgálják, milyen állásokat lehet felszabadítani az egészségügyi rendszerben. Bukarest főpolgármestere, Sorin Oprescu pedig azt szeretné, hogy a fővárosi önkormányzathoz tartozó 21 kórháznak saját tűzoltói legyenek.

www.maszol.ro