Hervasztó eredmények jelentek meg csütörtökön a romániai népszámlálásról. Ezek alapján Kolozsváron továbbra sem vezetik be a magyar nyelvű ügyintézést.

Kolozsvár magyar lakossága mintegy három százalékkal csökkent 2002 óta, és így csak 16 százalékot tesz ki a 2011-es népszámlálás most nyilvánosságra hozott adatai szerint.

Mátyás király szülővárosában 49 426, magát magyarnak valló személyt számoltak meg tavaly, ők az összlakosság 16,04 százalékát teszik ki. A 2002-es cenzus idején még 60 287 magyar lakost írtak össze Kolozsváron, akik a város lakosságának 18,96 százalékát jelentették. A város stabil lakossága is csökkenőben van: a 2002-es 317 432 személlyel szemben tavaly 308 074 személyt vettek nyilvántartásba a számlálóbiztosok.

Ugyanakkor ilyen magyarságarány mellett még inkább kérdéses a kétnyelvűség bevezetése a városban. Kolozsvár korábbi urai is arra hivatkozva utasították el az anyanyelvű ügyintézést és a helységnévtáblákat, hogy a magyarok száma nem érte el a törvény által előírt húsz százalékot. A mai arányok mellett továbbra sem várható enyhülés a kérdésben, holott Erdélyben vannak olyan települések, ahol jóval kisebb magyar jelenlét mellett is biztosított legalább a névtáblák két- vagy háromnyelvűsítése.

Kiderült az is, hogy Kolozsváron 5018 személy (a lakosság 1,63 százaléka) nem fedte fel nemzetiségi hovatartozását. Kiss Tamás szociológus, a Nepszamlalas.ro szerkesztője úgy vélte, ez az arány azért is különös, mert Brassóban például a megkérdezettek alig 0,2-0,3 százaléka nem nyilatkozott nemzetiségéről. Kiss szerint mindez valószínűleg a népszámlálás idején elkövetett csalások eredménye.

Sokatmondó az is, hogy az előző, 2002-es cenzuson csak 55 fő nem adta meg nemzetiségét Kolozsváron.

A Transindex.ro hírportálon Székely István is gyanúsnak nevezte a nemzetiségükről nem nyilatkozók magas számát. Az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője szerint valószínű, hogy sok számlálóbiztos egyszerűen átugorta a nemzetiségre vonatkozó kérdést.

www.magyarhirlap.hu