Nagyváradon lassan már tíz éve nem sikerül dűlőre jutni a magyar utcanevek ügyében. 2006-ban önkormányzati határozat született a közterületek magyar nyelvű feliratozásáról, ám ezt a mai napig nem tartja be a városvezetés. Most könyvben is megjelent a régi nagyváradi utcanevek lajstroma.
Román nyelvü utcanévtáblák Nagyvárad belvárosában, a Szent László téren. Az utcák nevei a középkorig eredeztethetőek. Szent László király alapított a mai vár területén monostort, majd építetett székesegyházat, létrehozva a nagyváradi püspökséget. Ezek körül hamar megtelepedtek az emberek.
"Jakó Zsigmond, Bihar vármegye a török pusztítás előtt című nagyművű munkájában már megemlít váradi utcaneveket, ezek az utcanevek az ott lakók foglalkozását, vagy valamilyen természeti adottságát fejezték ki” - idézi Kupán Árpád, történész.
Ilyen középkori utca például a Péntekhely, ahol heti vásárokat tartottak. A vár és a székesegyház köré települt iparosságot idézi a Tímár és a Kőfaragó utca. A város fejlődése a 19. században új névadásokat ösztönzött. A monarchia idején az utcák kétharmada helyi kiválóságot, egyharmaduk pedig a történelem valamely nagy alakját idézte.
"Például a Teleki utca is megérdemelné, hogy megőrizze ezt a nevet, mert Teleki sok szállal kötődött városunkhoz. Ugyanígy említhetném Beöthy Ödönt, aki az 1848-as forradalom kiemelkedő alakja volt, kormánybiztos volt és tulajdonképpen mártírja is a forradalomnak. Vagy Rhédey Lajos, aki a Rhédey parkot adományozta a városnak” - tette hozzá a történész.
A sort nehéz volna folytatni, hiszen hajdan volt püspökök, írók, költők egész regimentjét illetné a rehabilitáció. Az utcanevek ügyét az Erdélyi Magyar Ifjak tűzte zászlajára még 2004-ben. Több mint ezerötszáz aláírást gyüjtöttek például a Szent László tér nevének visszaállításáért, hiába.
"Minden eszközt megragadtak fiatal barátaink, megjelentek a magyar utcanevek, táblákat raktunk ki önhatalmúlag, több ilyenből botrány lett a városházán. Most ott tartunk, hogy megszerkesztettünk egy könyvet, amely főleg az 1940-44 közötti állapotokkal foglalkozik, mert ez van hozzánk közelebb időben" - emlékezett Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak tiszteletbeli elnöke.
Ebben a periódusban olyan neveket is adtak, mint Mussolini, Hitler, Ribbentropp vagy Gömbös Gyula. Ezért nincs teljes egyetértés a nagyváradiak körében, hogy mely időszak utcaneveit kellene használni. Annyi bizonyos, hogy a magyar lakosság felé gesztus lenne, és a román lakosságot sem zavarnák a magyar nyelvű feliratok is.
"Miért is ne tehetnék ki magyarul az utcaneveket, egyetértek vele, mindenkinek joga van ahhoz, hogy tájékozódni tudjon Nagyváradon” - vélte Mihai Pilat, nagyváradi lakos.
Molnár Judit magyar tanár szerint aki régi váradi, az tudja, hogy a Zöldfa utca, az Zöldfa utca, aki nem, azt meg úgysem érdekli. "Tehát az utcák karbantartását és rendbentartását, azt kellene szem előtt tartani”- tette hozzá.
"Ha kétnyelvű a lakosság, akkor legyen kétnyelvű utcanév is. Amelyiknek megvolt a régi magyar neve, az kapja vissza a régi magyar nevét. A mi utcánk is Csengery volt, most Delavrancea” - jegyezte meg Kurcz Jolán, nagyváradi lakos.
2006 őszén tanácsi határozat született arról, hogy a közterületek típusait írják ki magyarul, de még egy ilyen táblát sem helyeztek el Nagyváradon.
„Még mindig kevesen vagyunk magyar nemzetiségű tanácsosok a városi önkormányzatban, úgyhogy csak azt tudjuk tenni, hogy időről-időre felelősségre vonjuk a végrehajtás vezetőjét, hogy egy érvényes határozatot miért nem léptet életbe” - mondta el Biró Rozália, alpolgármester.
Jelenleg a város több mint 700 utcájának alig 4,5 százaléka viseli magyar személyiség nevét. Romániában a kormánybiztosi hivatalok feladata ellenőrizni a városi tanács határozatainak betartását. A kétnyelvü feliratok kihelyezésére vonatkozó, immár 4 éve érvényben lévő döntés végrehajtását eddig senki nem kérte számon az önkormányzaton. Így egyelőre marad a tucatnyi régi magyar utcanévtábla melyet néhány eldugott kis utcában megtalálunk még.
