Egyelőre úgy tűnik, nyugodt körülmények között, az ünnephez méltóan ünnepelhetik meg a határon túli magyar közösségek március 15-ét. E kijelentés önmagában még nem kellene, hogy újdonság legyen, a közelmúlt eseményei azonban olyan aggodalmakra ad(hat)nak okot, melyek tükrében az előző mondat valóban hírértékkel bír. Felvidéken a hazafias törvény, Erdélyben Basescu akciója, Vajdaságban pedig Sólyom László tavalyi incidense és a VMSZ és a Demokrata Párt közötti elhidegülő viszony veti fel a kérdést: mit várhatnak az idén március 15-étől a külhoni magyarok?
Bizonyára sokak emlékeznek még arra, milyen viszontagságosra sikeredett Sólyom László március 15-i útja 2009-ben. Az államfő minden évben igyekszik valamelyik határon túli magyar közösséget meglátogatni a nemzeti ünnepen; tavaly Délvidék került volna sorra. Az eredetileg három naposra tervezett látogatást azonban - a szerb államfő „nyomására” - egy naposra rövidítette. Ezt a VMSZ nem fogadta el, s visszamondta az államfő meghívását. Sólyom így az erdélyieket kereste fel, azonban itt is akadályokba ütközött: a román hatóságok nem adtak gépének leszállási engedélyt, így végül autóval utazott Székelyföldre.
A köztársasági elnök idei célpontja (ismételten) Vajdaság. A jelenlegi forgatókönyv szerint az államfő március 12-én érkezik Újvidékre, ahol a Tartományi Képviselőház elnökével, Egeresi Sándorral és a tartomány kormányfőjével, Bojan Pajtic-csal találkozik. A három nap alatt beutazza a Délvidéket, valamint tárgyal a szerb államfővel is.
Sólyom délvidéki látogatása azért is jelentős, mert vélhetően ez az oka annak, hogy Boris Tadic államfő hétfőn végre fogadta Pásztor István VMSZ-elnököt. A magyar párt hivatalosan koalíciós partnere a Demokrata Pártnak, a szövetség azonban pár hónapja igencsak recseg, s a demokrata államfő – a többszöri magyar kezdeményezés ellenére – mindeddig nem fogadta Pásztort. Bizonyára Sólyom László közelgő vajdasági látogatása sarkallta arra Tadic-ot, hogy végre szóba álljon a VMSZ-szel.
Szlovákiában egyrészt a nyelvtörvény, másrészt a múlt héten elfogadott hazafias törvény ad okot az aggodalomra. A törvények fényében felmerül a kérdés: ünnepelhetnek-e a felvidéki magyarok magyar nyelven egy magyar nemzeti ünnepet? Az MKP vezetője, Csáky Pál a Duna TV-nek adott interjújában hétfőn leszögezte: az ünnepségek polgári összejövetelnek számítanak, így sem a nyelvtörvény, sem a hazafias (egyébként még nem hatályos) törvény hatásköre alá nem tartoznak.
Erdélyben a legtöbb magyar település színvonalas programokat tervez március 15-re, Sepsiszentgyörgyön például öt napig tart majd az ünneplés. Ennek keretében megnyílik a Gábor Áron Emlékkiállítás is a Székely Nemzeti Múzeumban - Gábor Áron eredeti ágyújának bemutatásával. Az ünnepségsorozatot Tőkés László EP-képviselő beszéde zárja.
Azonban Erdélyben sem megy minden teljesen zökkenőmentesen: a nemzeti ünnep méltó megülése elé személyesen maga a román államfő, Train Basescu gördített kisebb akadályt – igaz, ez csak az RMDSZ-t érinti. Basescu március 15-re hívta össze ugyanis azt az ülést, melyen a korábban felvetett alkotmánymódosítást akarja megtárgyalni. Az RMDSZ a nemzeti ünnepet eredetileg a párt központi ünnepségén, Marosvásárhelyen kívánta megünnepelni, a Manna.ro értesülései szerint viszont a Basescu által összehívott konzultáción is részt fognak venni.
Basescu akciója ellenére jelenleg mind Szlovákiában, mind Romániában, mind Szerbiában adottak a feltételek, hogy az ott élő magyarság zavartalanul emlékezhessen meg nemzeti ünnepünkről. Bízzunk benne, hogy a tavaly Sólyom Lászlót ért incidensek nem ismétlődnek meg, a felvidékiek magyar nyelvű megemlékezése ellen nem lesz kifogása a szlovák hatóságoknak, Bukarest pedig nem szervez újabb programokat a magyar képviselőknek március 15-re.
