Gazdasági szakértők szerint nyolc hullámban söpörnek majd végig Románián az ötszázalékos áfaemelés negatív következményei.

A kormány hétvégi döntése nyomán Románia felzárkózott az EU élvonalába – sajnos azonban az áfakulcs nagysága tekintetében: Romániát ilyen vonatkozásban csupán Magyarország, Svédország és Dánia előzi meg. Az unió szintjén az átlagos áfakulcs mindössze 20 százalék, ráadásul Angliában például az alapvető élelmiszerek, így a hús, a tej áfamentes, de több fejlett nyugati országban is csupán 2–5 százalékos.

A kormány hétvégi döntése nyomán Románia felzárkózott az EU élvonalába – sajnos azonban az áfakulcs nagysága tekintetében: Romániát ilyen vonatkozásban csupán Magyarország, Svédország és Dánia előzi meg. Az unió szintjén az átlagos áfakulcs mindössze 20 százalék, ráadásul Angliában például az alapvető élelmiszerek, így a hús, a tej áfamentes, de több fejlett nyugati országban is csupán 2–5 százalékos.
Hatlejes euró?

Az eddig 19 százalékos áfakulcs 24 százalékra történő felemelése a gazdasági és társadalmi élet csaknem minden területére kihat majd. Ráadásul hatékonysága is megkérdőjelezhető, hiszen köztudott, hogy az állam képtelen begyűjteni az adókat és illetékeket. A lakosság az első hullámban természetesen mindenekelőtt az égbe szökő árakat érzi majd meg, de végső soron nem mentesül a többi káros kihatástól sem, így az adófizető állampolgár viseli majd a kormány megkésett és kapkodó intézkedéseinek minden terhét.

Az áremelkedés az élelmiszertermékek esetében legkevesebb ötszázalékos lesz, az ágazatbeli munkáltatók nyomban a kormány döntése után közölték: nem vállalják az áfanövelés anyagi terhét, mivel a termelőknek már tavaly is alig volt nyereségük, az újabb tehertétel tehát a csődöt jelentené számukra.

A Román Nemzeti Bank kormányzójának tanácsosa, Adrian Vasilescu az intézkedés második káros következményét az infláció megugrásában látja. Bár a pénzromlás nem föltétlen velejárója az áfaemelésnek, mégis nagy valószínűséggel bekövetkezik majd, és akár 10-12 százalékos is lehet. A központi jegybank felléphet az infláció mérsékléséért, de a pénzromlást nem lesz képes megakadályozni – figyelmeztetett.

A Román Nemzeti Bank egyébként az idei évre 3,5 százalékos inflációs célmutatót tűzött ki, a ráta pedig évvégére várhatóan 3,7 százalékos lesz, ami még így is derűlátó előrejelzés, mivel az infláció az áprilisi 4,28 százalékról május végére 4,42 százalékra emelkedett. Romlik majd a nemzeti valuta árfolyama is, vannak, akik máris 6 lejes euróárfolyamról beszélnek.

A központi jegybank kormányzójának másik tanácsosa, Lucian Croitoru azt sem tartja kizártnak, hogy mindez kihat majd a kamatpolitikára is. Egyben úgy véli, hogy az adó- és illetékemelés önmagában nem oldhatja meg a deficit problémáját, így óhatatlanul szükség van a további személyzetleépítésre és bérmegszorításra. Hasonlóképpen rendezni kell a nyugdíjak kérdését is, hiszen a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában nem fenntartható.

Csőd, korrupció, csökkenő vásárlóerő

A drágulás óhatatlanul gyengíti majd a lakossági vásárlóerőt, vagyis a kereslet csökkenéséhez vezet. Így jelentős árukészlet halmozódhat fel, ami pedig visszafogja a termelést, újabb elbocsátásokra kényszerítve a munkaadókat. Az áfa növelése tehát a munkanélküliség fokozódásával is jár, az állásnélküliek száma év végére 850 ezerre emelkedhet, így a román gazdaság hosszú ideig mélyponton marad.

A kormány jelenlegi intézkedése tehát egyaránt érinti a fogyasztókat és a vállalkozókat. A Román Húsipari Munkáltatók Egyesületének elnöke, Gheorghe Caruz attól tart, hogy a húsfeldolgozó egységek, mindenekelőtt a kis- és középvállalatok 25 százaléka bezárásra vagy jelentős áremelésre kényszerül. Mások meggyőződése, hogy a 24 százalékos áfakulcs nyomán ugrásszerűen megnő az amúgy is nagyfokú korrupció, elsősorban az adócsalás, az intézkedés pedig teljes mértékben aláássa a magánszektort.

Az ellenőrzéseket végző közalkalmazottaknak ugyanis el kell viselniük a 25 százalékos bércsökkentés terhét is, ami nyilván arra készteti őket, hogy némi pénzért szemet hunyjanak a tapasztalt rendellenességek fölött. Az Országos Előrejelző Bizottság számításának megfelelően csupán az idei év második felében legalább 50 ezer cég jelent majd csődöt. A bruttó nemzeti össztermék akár 2 százalékkal is visszaeshet, aminek nyomán esély sem lenne a jövő esztendei gazdasági gyarapodásra.

A kialakult vészhelyzet nyomán természetszerűen megcsappanna a vállalkozói, így tehát a beruházói kedv is. Nagy a valószínűsége annak, hogy a közvetlen külföldi befektetések összege nem éri majd el a 3 milliárd eurót.

A kormányfő elégedett

Emil Boc miniszterelnök mindennek ellenére „az egyetlen megfelelő” intézkedésnek tartja az áfaemelést. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter számításainak megfelelően a lépés 3,5–4 milliárd lejt hoz az államkasszának, ami elegendő ahhoz, hogy tartani lehessen a bruttó nemzeti össztermékre számított 6,8 százalékos deficitet. A tárcavezető azonban alapvetően elégedetlen a megoldással, amelyet „mélységes kiábrándultsággal” vett tudomásul.

Bukaresti lapértesülés szerint a nyugdíjcsökkentést az alaptörvénnyel ellenkező intézkedésnek kimondó alkotmánybírósági döntés után a Nemzetközi Valutaalap 25 százalékos áfakulcsot, 20 százalékos egységes adókulcsot és a társadalombiztosítási hozzájárulások növelését kérte a kormánytól, ám a román hatóságok azzal érveltek, hogy az ötszázalékos áfanövelés önmagában is elegendő lesz majd a nemzetközi pénzintézettel megállapodott célszámok betartásához.

www.umsz.manna.ro