A titkosszolgálati átvilágítás és a gazdasági elszámoltatás témája került napirendre Tőkés László európai parlamenti képviselő keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy huszonkét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, illetve a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Tőkés közölte, nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós eset merül fel, és ezek kivizsgálásában szerinte a magyar kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk. Az EMNT elnöke hozzátette, az elszámoltatás szükségességét jól példázza az a korrupciógyanús eset, amelyben az RMDSZ Bihar megyei vezetősége – Tőkés nem hivatalos értesülései szerint – Forró Tamás budapesti üzletember közvetítésével, 250 ezer euróért (75 millió forint) – kínálta eladásra a Nagyváradon felépített Ady-központot. Tőkés viszont emlékeztetett, hogy a Széchenyi-pályázaton 2002-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert, ám a Medgyessy-kormány idején az RMDSZ alapította Mecénás Alapítványnak „átjátszott” összeg 320 millió forintra rúgott.

„A szembeötlő különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt. Az eset rávilágít arra, hogy a bihari RMDSZ miként csatornázza el a magyar közpénzek egy részét” – hívta fel a figyelmet Tőkés László, aki szerint feltűnő, hogy a román politikai élet magyar – RMDSZ-es – képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az EMNT elnöke hozzátette, magyarországi viszonylatban kettős átvilágításra és elszámoltatásra van szükség, vagyis az Orbán-kormány hatóságai iránt az az elvárás, hogy a határon túli titkosszolgálati és korrupciós eseteket is tegyék vizsgálat tárgyává.

Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, EP-képviselői tanácsadó a titkosszolgálati átvilágítás kapcsán arról számolt be, hogy a KREK kutatóbizottságának tagjai az elmúlt héten újabb dokumentumokat vettek át a Szekuritáté Irattárait Tanulmányozó Országos Tanácstól (CNSAS). A bevett eljárás szerint a dokumentumokról készített másolatokat az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság tanulmányozza át, és állapítja meg, hogy az illető együttműködött-e a Szekuritátéval.

Antal kifejtette: az egyházkerület katalizátorként működött a romániai magyar klérus titkosszolgálati átvilágítását illetően, a folyamathoz csatlakozott az evangélikus és az unitárius egyház is, akikkel közösen szakmai egyeztető fórumot alakítottak ki. Katolikus vagy ortodox oldalon azonban az egyházi vezetés elzárkózott az átvilágítástól.

Tőkés László a témához kapcsolódóan megjegyezte: több esetben úgy tűnik, hogy a CNSAS szándékosan tartja vissza az újabb titkosszolgálati dossziék kibocsátását. Szintén tudni való, hogy egyes választott egyházi tisztségviselők átvilágítása – a törvényes rendelkezések ellenére – még mindig várat magára.

www.szekelyhon.ro