Tíz nap múlva kezdődik Magyarországon az iskolaév. A Magyar Rádió igyekezett kideríteni, hogy hány határon túli gyermek tanul az anyaország általános- vagy középiskoláiban. Nem titok az sem, hogy Nyugat-Magyarországról sokan tanulnak osztrák tanintézetekbe, hiszen a szülők közül is sokan dolgoznak odaát. Például Sopron négyezer általános- és középiskolás diákja közül körülbelül száz jár át Burgenlandba naponta. Általában a szülők fizetnek a taníttatásért, előfordult, hogy az osztrák községek átvállalták a tandíjat, a gyerek ugyanis Ausztriában is egyre kevesebb, így a kis létszámú iskoláknak megéri átcsábítani a magyar kisiskolásokat.

„A magyar közoktatási törvény szerint egy tanköteles korú gyerek minden további nélkül folytathatja bárhol Európában vagy a világon a tanulmányait, csak bejelentési kötelezettsége van a helyi jegyzőnél, illetve az iskolaigazgatónál” – nyilatkozta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár.

A szomszédos országokból 5300-an tanulnak magyarországi iskolákban. Romániából több mint 3300, Szlovákiából körülbelül ezer, Szerbiából és Ukrajnából külön-külön körülbelül hétszáz diák. A közoktatás ingyenes, az ebben való részvétel feltétele a menekült, vagy bevándorolt státusz, de legalább a tartózkodási engedély – mondta Gloviczki. A napi átjárás tehát elvileg nem nagyon lehetséges, kivéve ha a diák egy magyarországi lakcímre is bejelentkezik. A helyettes államtitkár hozzátette: a közoktatási törvény arról nem rendelkezik, hogy járhat-e magyar intézménybe, aki külön fizet érte.

Nem tudni, szedhet-e pénzt egy középiskola külföldi diáktól. Más és más a megítélés attól függően, hogy ott dolgoznak-e a szülők, illetve letelepedési engedélyük van-e, mert akkor az iskola megkapja az állami normatívát a diák után. Az sem mindegy, hogy uniós országból érkezik-e a gyerek.

A gyulai román gimnáziumban, ahol magyarul és románul folyik az oktatás, volt idő, amikor a határon túlról „áttanulók” megközelítették az iskola diáklétszámának egynegyedét is. Ám a költségtérítés megfizetésének szigorítása után a számuk jelentősen csökkent. A havi tandíj 20-25 ezer forint, de ebben már benne van a kollégiumi ellátás is. A korábbi 40-50 diák helyett idén szeptembertől már csak tizenhatan kezdik meg különböző évfolyamokban tanulmányaikat.

A Gyulán tanuló diákok között vannak román és magyar fiatalok is, akik később is Magyarországon keresik boldogulásukat – mondja a Nicolae Bălcescuról elnevezett román gimnázium igazgatója, Czeglédiné Gurzó Mária.„Azok tanulnak itt, akik a határ menti településeken laknak. Vannak magyar ajkúak, vegyes házasságból származók, és román ajkúak is. Ebben az iskolában mindenki megtanulja mind a két nyelvet. A külföldi diákok többsége itt marad Magyarországon, egyetemeken, főiskolákon.” Az iskola vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy a schengeni határ jövő évi áthelyezése és az augusztus 20-án életbe léptetett könnyített állampolgársági törvény új helyzetet teremt, vagyis ismét többen érkeznek tanulni a határon túlról a gyulai román gimnáziumba.

A szegedi oktatási intézményekben hozzávetőleg 150 vajdasági, valamint romániai fiatal tanul. Pontos adatokat Révész Mihály, az Oktatási Bizottság elnöke nem tudott mondani, mert szerinte az adatok ellenőrzése nem megfelelő. „Sok iskola panaszkodott, hogy az ellenőrzések során kiszűrték a nem magyar állampolgárságú gyereket, és nem engedték, hogy azokra normatívát vegyen föl az iskola. Ebben a tekintetben a jogszabályok sem eléggé egységesek, és vannak még az uniós jogszabályok is.”

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden iskolatípusban előfordulnak külföldiek, de nagy számokról nem beszélhetünk. Szabó Zoltán, a tiszavasvári Vasvári Pál középiskola igazgatója kiemelte, hogy a közoktatásban nem igényelhetnek állami normatívát olyan diák után, akinek szülei nem fizetnek adót Magyarországon. Tapasztalata szerint egyébként diákjaik 60 százaléka visszatért szülőföldjére a szakképesítés megszerzése után. A 2010/11-es tanévet azonban csak három-négy határon túli diák kezdi Tiszavasváriban, ám az igazgató fordulatra számít: „Reméljük, úgy fog változni a törvény, hogy a kettős állampolgárságú, határainkon túl élő tanulókra is tudunk majd normatívát leírni”.

Reggeli Újság