Bizonyára emlékeznek a Legényanya című legendás filmre - tudják, amikor a Bélák lakta Rátóton kitört a demokrácia. Van benne egy jelenet, amikor a téeszelnök Béla elmélyülten veri a zongorát, majd ránéz a kottára és így szól: csak tudnám, mit jelentenek ezek a biszbaszok! A filmtörténeti jelentőségű kifakadás Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a romániai tárgyalópartnereit firtató erdélyi újságírói kérdésre adott válasza után jutott eszembe, mert a KDNP elnöke így reagált: „a magyar kormánynak nem dolga eligazodni az erdélyi magyar szervezetek zegzugos dolgaiban”.

Azon túl, hogy ezt a különösen cinikus választ akár Lendvai Ildikó is mondhatta volna, halkan megjegyezném: a magyar kormányt azért fizetik az adófizetők, hogy eligazodjon az efféle zegzugokban. Különösen a határon túli magyarok ügyéért (is) felelős miniszterelnök-helyettesnek illene eligazodnia ebben a kérdésben, ha már vállalta a feladatot. Ha mégsem, akkor marad a „csak tudnám, mit jelentenek ezek a zegzugok”boldog együgyűsége.

De induljunk el a kályhától! Pár napja Romániába látogatott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök helyettes, és a három nap alatt mindjárt három súlyos hibát is összehozott a nemzetpolitikában (ezek szerint is) járatlan politikus. Az első, a legenyhébb, csak egy szimbolikus tévedés, de Erdélyben ennek különös jelentősége van: az új magyar (és nemzeti) kormány hivatalos képviselője első hivatalos útján először nem a magyarlakta területekre, hanem Bukarestbe érkezett. Arról már nem tehet - csak én jegyzem meg -, hogy ott a Népszabadság volt újságírója várta, bukaresti magyar nagyköveti minőségében, de arról már igen, hogy valaki belerángatta abba is, a mosolydiplomácia jegyében találkozzék a román pátriárkával.

A netes keresők világában pár kattintásba került volna kiguglizni, hogy Preafericitul Daniel nem éppen magyarbarátságáról híres, a doktori dolgozatának címe például ez volt magyar fordításban: A szent ortodoxia győzelme Kovászna és Hargita megyékben. A dolgozat a mai napig a Székelyföld elrománosításán dolgozó ortodox egyház, a hagymakupolás honfoglalás kiskátéja. A román sajtó biztosra veszi, hogy a főpap nem csak a Securitate volt, hanem a mostani SRI besúgója és fizetett informátora is, és anyagilag támogatja az Antonescu szobrok állítását szerte az országban. Szóval Semjénnek sikerült békés semmitmondásokkal elcsevegni a mai román közélet egyik legellentmondásosabb, fasisztoid, xenofób és magyargyűlölő egyházi méltóságával.

A harmadik súlyos hiba, hogy látványosan kerülte a találkozást és a tárgyalást az autonomista erdélyi magyar szervezetek - így például a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt és egy másik fontos közképviseleti szervezet, az Izsák Balázs vezette Székely Nemzeti Tanács embereivel. A székely autonómia ügyében legharcosabban küzdő szervezetek mellőzése kapcsán a politikus helyettes államtitkára azt mondta az érintetteknek, hogy ők most „nem fértek bele” a programba, később meg az volt a magyarázat, hogy a magyar miniszterelnök-helyettest kísérő Román Őrezred útvonalterve miatt nem találkozhatnak. Az eset kísértetiesen emlékeztet egy másik kínos történetre, amikor egy egész falu, Gyulakuta népe várta órákig a tűző napon, kaláccsal és pálinkával a tusnádfürdői szabadegyetemre látogató Orbán Viktor konvoját, de mivel a falu -egyébként mozgássérült - polgármestere MPP-s, valakiknek sikerült az egész utat az utolsó pillanatban úgy átszervezni, hogy az autók elkerülték a falut.

Semjén különben nem volt mindenkivel távolságtartó. Elment az RMDSZ és a Tőkés vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által a „nemzeti összefogás” jegyében szervezett egyeztető fórumra is, ahova viszont nem hívták meg a korábbi résztvevők közül az Erdélyi Magyar Ifjak képviselőit, vagyis azokat, akik Eörsi Mátyás 2004. december ötödike utáni, rosszemlékű kolozsvári látogatása ellen látványosan tiltakoztak. A Semjén látogatása kapcsán tanúsított, a gyurcsányi nemzetpolitikai gyakorlat töretlen folytatását biztosító látványos politikai kirekesztésre jött aztán a magyarázatféle a zegzugokban való eligazodás nehézségeiről.

Véleményem szerint taktikai hiba volt az is, hogy az új magyar kormány nemzetpolitikai ügyekért felelős vezetője az első megnyilatkozásaiban nem állt ki nagyon erőteljesen a székely területi autonómia mellett. Ugyanis ha Romániában a magyarok valós kulturális autonómiát akarnak, akkor székelyföldi területi autonómiát is kell követelniük, mert csak így van némi esélye annak, hogy erőteljes diplomáciai küzdelem és kompromisszum után nem újabb önbecsapás, hanem valódi kulturális autonómia jusson.
Semjén erdélyi magatartása alapján úgy tűnik, szerinte az erdélyi magyar társadalomnak nem jár az, ami a magyarországi magyar társadalomnak. Nevezetesen a nyolc év nemzetromboló kormányzás után a hatalomban tobzódó politikusok (Erdélyben ez az RMDSZ-t jelenti) erkölcsi, netán jogi elszámoltatása. Semjén odament, és nyájas mosolyok kíséretében tiszta lapot adott az RMDSZ vezetőinek, mint ahogy egyébként elvárták tőle tanácsadói, útjának szervezői. Az erdélyi magyarok - miként a magyarországi társaik is - azonban az Orbán kormánytól, annak nemzetpolitikai főtisztviselőjétől mindenekelőtt és végre tiszta beszédet várnak.

Nem udvarias mellébeszélést és langyos hazugságokat. Tévedés ne essék: nem azt várják, az Orbán kormánytól, hogy tegyen rendet az erdélyi magyar politikában, hanem azt, hogy ne legyen cinkosa a fojtogató hazugságnak és erkölcstelenségnek. Semjénnek az első erdélyi útján ez nem sikerült - ahogy a Háromszék című erdélyi napilap szerzője udvariasan fogalmaz: "Semjén Zsolt útja összességében több bizonytalanságot keltett, mint amennyi reménykedést csepegtetett a várakozókba." És hogy Semjénnek az RMDSZ számára nyújtott tiszta lapját milyen fricskával viszonozta a Markó Béla vezette szervezet, arra beszédes példa, hogy miközben a magyar miniszterelnök-helyettes vasárnap elmondta, Magyarország kategorikusan ellenzi a verespataki ciános aranykitermelést, másnap az RMDSZ környezetvédelmi minisztere gyorsan bejelentette, elhárult minden akadály az engedélyezési eljárás megkezdésének útjából.

Minden új kormánynak jár a türelmi idő, de most már talán ideje megfogalmazni a kételyeket: miközben még a kormány megalakulása előtt a fideszes többségű Országgyűlés nemzetpolitikai szempontból korszakalkotó jelentőségű törvényeket fogadott el az állampolgársági törvény kiterjesztésével és a nemzeti összetartozás törvényének megalkotásával, a kormány megalakulása után a végrehajtás aggasztó jeleket mutat, szervezetileg és személyileg egyaránt. Bizonyos értelemben folytatódik az, amivel vádolták nyolc éven keresztül a szocialista-liberális kormányt. Akkor azt hangoztatták- egyébként jogosan -, hogy a MEH-ben egy eldugott főosztály képviselte ezt az ügyet, de most sem jött létre a korábban a Fidesz által is tervezett Nemzeti Integrációs Minisztérium, de még a megszűntetett Határon Túli Magyarok Hivatalát sem állították vissza. A nemzetpolitikát egy magas tisztséggel felruházott, ám ezen a területen járatlan politikus kezébe adták, akit egy korábbi személyi titkár segít helyettes államtitkárként.

Talán ennek a végig nem gondolt gondolatnak az eredménye, hogy Semjén első hivatalos romániai munkalátogatása, annak időzítése, tartalma és protokollja politikailag és szakmailag előkészítetlen és hibás volt. A miniszterelnök-helyettes első önálló nemzetpolitikai megnyilvánulás nevezhető - talán jóhiszemű - dilletantizmusnak is. A csorba persze javítható, de ehhez első körben sürgősen el kell küldeni az eddigi tanácsadókat. Ellenkező esetben érdemes a nemzetpolitikában a biztonsági öveket sürgősen bekapcsolni, mert folytatódnak a romlásba vezető pótcselekvések, langyos hazugságok és önbecsapások. Semjén Zsolt megszívlelhetné egy másik hasonló nehéz területen, a magyarországi kisebbségek területén kormányzati szerepet vállaló kollegája hitvallását: Balogh Zoltán számára a szakmai iránytű a valóságismeret és nem egyéb.

Egy párt nem feltétlenül a szavazatok száma alapján nyer vagy veszít, hanem alapvetően akkor nyertes vagy vesztes, ha megőrzi, illetve elveszíti erkölcsi iránytűjét. A Fidesznek hosszú évek óta sikerült megőriznie a maga erkölcsi iránytűjét, és jó volna, ha a nemzetpolitikában sem herdálnák el azt az értéket, amelyben nemcsak Magyarországon, hanem Kárpát-medence szerte bíznak a magyarok.

megjelent az erdely.ma hírportál Hozzászólások rovatában, "aprosag" tollából
link ITT